„Tragikus hirtelenséggel elhunyt Ferjan Matej ötszörös magyar bajnok salakmotoros. A 34 éves versenyzőre a lengyelországi gorzówi lakásának garázsában, az autójában talált rá magyar szerelője vasárnap reggel fél kilenckor. Miután a tragédia körülményei tisztázatlanok, a helyi rendőrség nyomoz az ügyben – adta hírül a Sportowefakty.pl. A lengyel hírportál szerint a gorzówi ügyészség hétfőn ad tájékoztatást az ügyben.
Ferjan szülőhazájában, Szlovéniában zsinórban öt egyéni bajnoki címet szerzett 1997 és 2001 között, majd 2003-tól Magyarországon – a debreceni Simon&Wolf SC (2003-2008), a SpeedWolf Debrecen (2009-2010) és a Miskolc Speedway (2011) színeiben – halmozott sikert sikerre: öt egyéni bajnoki arany került a nyakába. Legnagyobb diadalát 2000-ben aratta, amikor kiharcolta a Grand Prix-be jutást, és így 2001-ben és 2002-ben a világ legjobbjai között versenyzett.
A rendkívül népszerű salakmotoros 2007-ben megkapta a magyar állampolgárságot, így elévülhetetlen érdemeket szerzett abban, hogy a válogatott 2008-ban bejutott a Világkupába.
Ferjan két gyermeket hagyott maga után, a 11 éves Markot és a 3 éves Victoriát.”
Ezekkel a szavakkal tudósítottam a Magyar Távirati Irodát a felfoghatatlan tragédiáról – napra pontosan 11 éve. Mégis, mintha tegnap történt volna. Sosem felejtem el, egy áruházban voltam, amikor telefonon értesítettek a tragédiáról. Első szóra fel sem tudtam fogni, hogy mi történt. Megjelent előttem Fery mosolygós arca, s nem tudtam elhinni, hogy többet már nem látom. Volt szerencsém nemcsak a kiváló versenyzőt, hanem a magánembert is ismerni. Mindig mosolygott, rendkívül pozitív kisugárzása volt, az egész lénye magával ragadta a körülötte lévőket. Éppen ezért mondom, nemcsak egy kiváló salakmotorversenyzőt, hanem egy remek embert is elvesztettünk 11 esztendeje. Nyugodj békében, Matej!
